Akác

Név:

Robinia pseudoacacia
Krisztuskoronafa, agác, agacs, akácfa, akác, igacsi, kukucska

Leírás:

lombhullató erdészeti fa, kár 25 méter magasra is megnövő, szabálytalan koronát nevelő, sokfelé kiírthatatlan gyomfa, A fiatal fák kérge sima és barnás, az idősebbeké barnásszürke, repedezett.

Gyökere laza talajon a felszín alatt messze szétterül, és mélységben is lehatol. Kötöttebb sziklás talajon a gyökerek felszínesek maradnak. Gyökerein apró gumócskákat találunk, amelyekben Bacillus radicicola nevű baktériumok élnek az akáccal szimbiózisban. Ezek nagy mennyiségű N-t kötnek meg a levegőből.

A hajtások barnásvörösek.

Rügyei kicsik, barnán szőrösek, lombhullás után parás szövet fedi, így védetten telelnek át.

Levelei páratlanul szárnyaltak, 10-35 cm hosszúak, 9-19 levélkéből állnak. A levélkék oválisak, tojásdadok, 2-3,5 cm hosszúak, 1,3-2,8 cm szélesek, lekerekített vagy kissé kicsípett szálkás csúcsúak, fonákuk kékésezöld. A pálmalevelek tüskékké alakultak át.
nyele rövid, de határozott
A levélkék az erős napfényben élükkel fordulnak a fény felé, hogy a párologtatás mértékét csökkentsék.

Május-júniusban nyíló fehér, illatos virágai dús, lelógó fürtöt képeznek. A virágok 10-20 cm hosszú levélhónalji fürtben nyílnak, a csésze harang alakú, a párta fehér, illatos. Rejtettek, csak későn, április végén, május elején fakadnak ki az addig takaró levélripacsokból. A rügyek két oldalán egy-egy erős tüske van

Termése vörösesbarna, lapos hüvely, a magvak vese alakúak, feketésbarnák. a hüvely télen a fán marad, és a magok csak tavasszal hullanak ki. Viszonylag nagyon hamar, az 5-6. évben terem.

Magja vese alakú, sötétbarna, vastag héjú. Ezért a magot vetés előtt forrázni kell. Csemetéjének nevelése nagyon könnyű

Virágzás:

május - június

Érés:

október

Élőhelye:

síkság és az enyhe dombvidékek fája. Nagyon fényigényes és a meleg, napsütéses tájakat kedveli. Fagyra érzékeny, különösen a korai és a kései fagyok okoznak számottevő kárt. A korai fagyoktól a fiatal, még el nem fásodott hajtásai fagynak el, míg a kései fagyok a fakadó hajtásokat, a virágokat pusztítják el.
Legjobban az üde, laza, jól szellőzött talajokon nő, de megél a jobb homokon, a sziken és a vízmosásos területeken is.

Gyűjtése:

Feldolgozás:

Májusban virágzik. Ekkor a fiatal ágakról leszedett virágfürtökről kézzel lefejtik a virágokat, melyeket papírlapon kiterítve, száraz, szellős helyen, pl. padláson szárítanak. A megszáradt virágokat papírzsákban tárolják.
A teljes nyílásban lévõ virágokat a fürtökrõl lefosztva gyûjtjük, majd szellõs, közvetlen napfénytõl védve szárítjuk, közben sûrûn forgassuk

Felhasználási részek:

virág

Hatások:

A virágból készült tea köhögéscsillapító, enyhe hashajtó és gátolja a túlzott gyomorsavképzõdést. Ezen kívül savcsökkentõ, enyhe  görcsoldó hatású, vizelethajtó, vérnyomáscsökkentõ teakeverékek alkotórészeként is használható

Alkalmazások:

A népi gyógyászatban leveleit sebekre teszik, virágaiból köhögés és hűlés elleni teát készítenek néha önmagában, néha más növényekkel összefőzve.
A fitoterápiában vizelethajtó, köhögéscsillapító és görcsoldó hatású teakeverékek alkotórészeiként hasznosítják.
A szárított virágoknak forrázatát télen meghűlés kezelésére fogyasztják, izzasztó, mézzel együtt pedig köhögéscsillapító hatású. A fehér akác virág főzete erős vizelethajtó hatású. Leveleit a népi gyógyászatban vizelethajtó és vérnyomáscsökkentő szerként alkalmazzák

Figyelmeztetések:

mellékhatások és ellenjavallatok nem ismertek. Vigyázat: a virágok kivételével az egész növény robin nevű lektint tartalmaz, amely a vörösvértestek kicsapódását okozhatja. Koncentráltan tartalmazza a kéreg, kevesebbet tartalmaznak a magvak. A robin hő hatására elbomlik
Mérgezést okozhat a fehér akác (hamisakác, Robinia pseudacacia) termésének rágcsálása is

Teája:

Teakészítés:

Egy napra elegendõ teához forraljunk fel két csészényi vizet, majd forrázzunk le vele egy púpozott teáskanálnyi akácfavirágot. Hagyjuk lefedve 15 percig, majd szûrjük le. Az adagot egész napra elosztva kell fogyasztani. Lehetõleg ne édesítsük, vagy ha mégis, csak mézet használjunk. Súlyosabb esetben növelhetjük az adagot 6-8 deciliter vízzel készített 2-3 kiskanálnyi akácfavirágból készült teára. A teakúra ideje egy hét, folytatni csak három nap szünet után szabad.

A magot a kellően elkészített és 120 cm. szélességü ágyakba osztott talajon 20-25 cm. távolságu sorokba vetik s a sorközöket szorgalmasan tisztán tartják a gyomtól; az első évben a csemeték mintegy 30 cm. magasságra nőnek és szükség esetén el is ültethetők. Jobb azonban még egy évig meghagyni, mire, kivált ha iskolázzák, 1/2-1 m. magasságot v. ennél többet is elérnek. Ebben a korban legjobban lehet őket, akár a gyökereket és a törzset is megnyesetve, kiültetni, ha pedig sudaras fákat akarnak nevelni, akkor 4-6 évig kell a fácskákat a faiskolában nevelni. Mielőtt a magot elvetik, célszerü forró vizzel leönteni, ami csirázását sietteti. A mag beszerzése nem jár nehézséggel, mert az A. csaknem évenkint bőven szokott magot teremni. Tanácsos, mindig csak mult évi magot vetni el.
Tôrôl és gyökérrôl egyaránt jól sarjad, magról nem újul